Laksmi
Visnu
felesége, a jó szerencse és a szépség istennője.
Siva
A Pusztító. A világegyetem szövedékét uralja és bármikor
képes felbontani azt. Dharmája a pusztítás, aki a nagy világkorszakok végén
megsemmisíti a mindenséget, hogy Visnu majd tiszta lapokkal újjáteremthesse
azt. A
rombolás, és a megtisztulás négykezű istene.
Krisna
A hindu
védikus szentírások szerint (mint például a Bhagavad
Gíta) az Istenség Legfelsőbb
Személyisége, Visnu megszemélyesítője. Ő az eredeti és a
legfőbb személy, aki személyesen és energiáin keresztül egyszerre jelen van
mindenhol, miközben eredeti, örök, tudással és boldogsággal teli transzcendentális
formájában mindig lelki világbeli lakhelyén tartózkodik. Ő az elsődleges
és eredeti élőlény, és minden egyéni lélek az Ő szerves része. Ő teljesíti a
feltételekhez kötött élőlények vágyait öröktől fogva.
Krisnát sokan valóban létező személynek tartják,
aki Kr. e. 3200–3100 között élt. Születésnapját a hindu hagyományok szerint a shravan hónapban (a Gergely-naptár szerint augusztusban vagy
szeptemberben) ünneplik.
Szaraszvati
Brahmá
neje, a beszéd, és műveltség és a tudomány istennője. Akárcsak maga Siva, felesége is ellentmondásos, így gyönyörű és
szerelmes, de egyben félelmetes pusztítóként is megjelenik, ezért több
megtestesülését is megkülönböztetik. Parvati, máskor Durgá,
de nevezik Kálinak is. Az őserőt (sakti) megtestesülését
látják benne, aki nyakában halálfejes láncával, összekuszált hajjal és
félelmetes ábrázattal, tánc közben pusztítja el a világot.
Káli
Az indiai
mitológiában Siva kísérője, az átalakulás, vagy is a halál
és az újjászületés istennője. Neve azt jelenti: "fekete", és
valóban fekete színű. Kálit fekete vagy néha kék színben is ábrázolják, mert a
női energiát testesíti meg. Siva
felesége és Párvati egyik megnyilvánulási
formája.
Ganésa
Elefántfejű embertestű
istenség, az egyik
legismertebb alakja a hindu pantheonnak. A vállalkozások isteneként ő az, aki elhárít
minden akadályt egy induló üzlet, utazás, próbálkozás elől, mivel a Kezdetek és az Akadályok Urának tartják. A tudományok és művészetek védnöke, valamint
az értelem és a bölcsesség istene. Rítusok
és szertartások kezdetekor imádkoznak hozzá és levelek írásánál hívják
segítségül. Siva és Káli
fia, a bölcsesség, és a tudományok istene.
Durgá
A „megközelíthetetlen”,
„legyőzhetetlen”. Siva saktijának kegyetlen és ádázul oltalmazó
megnyilvánulása, a teremtés dharmáját fenyegető démonok elpusztítója a
hindu mitológiában. A gyönyörű
nőt több mint 18 fegyverrel, 10 karral ábrázolják hátasállatán a vad oroszlánon
vagy a tigris társaságában.
Bráhmá
A Teremtő, aki Visnu köldökéből kihajtó lótuszlevélen jelenik
meg. Fizikailag teremti meg a világokat, a körforgásban a lelkeket fizikai
testtel látja el, és felfűzi a sorsokat a Dharma (az Örök Világtörvény) mindent
átható szövetére. Ő a főisten, a Mindenség ura.
Agni
A tűz istene. Ő az áldozati tűz istene, az égi
istenek papja, és a teremtés pásztora is egyben.
Egy vagy két arccal, három lábbal és kettő-hét
karral, futó fekete koson ülve ábrázolják. Egyik szájából három, a másikból
négy sugár alakú nyelv nyúlik ki. Hét karjával eléri a hét világot, három lába,
pedig az ember életében oly fontos három tüzet, az áldozati tüzet, a házassági
tüzet és a halotti máglyát, jelképezi. A kezében legyezőt, lándzsát, poharat,
kanalat, valamint olyan tárgyakat tart, melyeket a tűzáldozatoknál használnak. Agni nagy pocakjával egy
koson közlekedik.
Indrával
és Szúrjával alkot szentháromságot.
Visnu
A „Megtartó”. A világ fennmaradása felett őrködik, az
emberiség erkölcsi tisztaságáért felel és veszély esetén, a romlás időszakaiban
megtestesülései útmutatást nyújtanak a társadalmak fennmaradásához. Ezek a
megtestesülések a következők voltak: hal, teknős, vadkan, ember-oroszlán,
törpe, Parasuráma (baltás Ráma), Ráma és Krisna. A jövőben, a jelenlegi
világkorszak végén mint Khalki, a lófejű istenség fog megtestesülni, hogy
felvegye a harcot a gonosszal. Visnu a nagy világkorszakok (jugák) között
emlékszik az összes lélekre vonatkozó karmikus elrendelésre, megálmodja az új
világot, annak minden megnyilvánulásával együtt és vigyáz annak rendjére. Visnu a három legfőbb hindu istenség a trimúrti (Brahma, Siva, Visnu) közül az egyik, sokak
szerint a legfontosabb.
Aditi
Visnu
felesége és az Istenek Anyja
Brihaszpati
A
papság őse, az istenek tanítómestere.
Djausz-Pitar
Az égi
atya, a hímnemű teremtő erő.
Djává-Prithivi
Ég és
Föld ura, az emberek megteremtője.
Egyik
főisten továbbá a
mennydörgés, villámlás és a harc istene. Az istenek fővezére. Hatalmas erejét
az isteni italból, a szómából nyeri, amelyből ha iszik, oly nagyra
nő, hogy elhomályosítja az eget és a földet.
Jama
Alvilági
bíró, a Halál istene.
Káma(déva)
A szerelem és a
szexuális vágy istene. Az isten nevének első fele káma, jelentése
"szerelem", "kéj", a nevének második fele déva, amelynek
jelentése "isten".
Ábrázolásain cukornádból készült íjat tart a kezében, amely
zümmögő méhekkel van felhúrozva. Nyilainak öt virágból álló szárnya van,
körülötte a csodálatos illattól megrészegült vágyakozó méhek röpködnek.
Kámadévát, a szerelem istenét a védikus korban a kozmikus vágy vagy a teremtőerő
megtestesülésének gondolták, olyasvalaminek, ami elsőként bontakozott ki a
mindent megelőző káoszból, s létével megalapozta a teremtés további aktusait.
Később vonzó ifjú lénnyé vált, aki szerelemhozó virágnyilakat lövöldöz. A többi
isten egy alkalommal rávette Kámadéva istent, hogy gerjessze fel Sivában a felesége, Párvatí iránti vágyat.
Isteni ölelkezésük ezer éven át tartott. Egyszer a szolgájuk kileste őket, és
lehozta a földre a szeretkezés tudományát.
Manu
A
napistenek fia.
Mitra
A Nap,
és a szövetségkötés istene.
Nirriti
A
pusztulás istene és istennője
Pardzsanja
Esőisten
Ráma
Holdisten
Rudra
A vihar
istene
Sata-Rúpá
Brahmá
lánya, az első nő
Sésanága
A
kígyók királya
Sri
A bőség
és a szerencse istene. (Sri Lanka)
Szúrja
Napisten,
a hajnal fia, szekerét két ló húzza
Tvastar
Isteni
művész, termékenységisten, a világ „tervezője”
Vájú
A
levegő, és a szél istene
A vizek
ura
Vasudéva
Napisten,
eggyé vált Krisnával
